Mit jelent neked a tanítás?
Az a jó abban, hogy diákokkal, fiatalokkal van lehetőségem dolgozni, hogy én is tanulhatok. Frissességet, igazlátást. Nagyobb világot, kisebb bűnösöket, hatalmasabb nyitottságot, aprócskább édességet.
Mit tanultál a tanításból?
Például azt a szót, hogy crush. Mondatba téve: Az a srác/lány a crushom. Valami olyasmit jelent, hogy valaki belezúgott valakibe, vagy teljesen rá van kattanva, vagy szerelem első látásra. Mégis, valahogy ez a rövid, durva hangzású angol szó visszaad valamit a szerelem és a vágy olyan fájdalmasabb, zsigeribb természetéről is, amit valahogy a többi kifejezés nem.
Hogy kerültél a színház közelébe?
Félénk kisfiú voltam, anyukám elvitt egy színjátszó táborba, Magyarpolányba. Kiváló, azóta is aktív szakemberek csoportjába kerültem, és egészen mostanáig ilyen emberek közelében volt lehetőségem dolgozni, de sokszor még mindig félénk kisfiú vagyok. Ezen a legnagyobb művészek, drámapedagógusok sem tudnak segíteni, de tudnak mutatni játékokat, utakat, amin el tudsz indulni, ha mersz.
Mit szeretsz a színházban?
Régebben a figyelmet szerettem benne. Hogy a színész birtokol minden figyelmet. Meg a sok röhögést. Mostanában a közös játékot szeretem, meg az egyszer-egyszer előforduló, áldott, demokratikus pillanatokat. Ha lehet közben nevetni.
